Publikációk
Tanulmány a Fundamentum cím? folyóiratban:
Az érintettség követelménye az alkotmányjogi panaszeljárásokban
(Fundamentum, 2015. 4. szám)
A tanulmány alapját az alábbi el?adás képezte:
A közvetlen, személyes és aktuális érintettség követelményei az alkotmányjogi panasz-eljárásokban
(2015. november 20. Mérlegen az alkotmányjogi panasz - konferencia. A konferencia szervez?i: Magyar Tudományos Akadémia SZAB Jogi Szakbizottsága, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmánybíróság, Magyar Ügyvédi Kamara)
A konferencia meghívója itt érhet? el.
Cikkek a Szuverén internetes oldalon (www.szuveren.hu):
A teljes cikk a címre kattintással érhet? el.
2017
A civilek elleni intézkedéscsomag nyilvánvaló célja a megbélyegzés. A javasolt törvény a demokratikus elvek mellett a magyar jogrend szabályainak is ellentmond.
Kötelez? áthelyezés. Megfelezett fizetések. Hatékony jogorvoslat hiánya. Egy példa az állami tisztvisel?k kiszolgáltatottságáról.
2016
A felejtés joga
(Tóth Gábor Attila és Tóth Balázs Gergely közös cikke)
A Kiss László-ügyben a közérdek és az állampolgárok közérdek? információhoz való joga kívánja meg a tettes nyilvános beazonosítását. Az eset kavarta indulatok azonban veszélyeket is hordoznak magukban.
2015
A kormányzat sokféle módon reagált a menekül?k érkezésére. A cél folyamatosan az, hogy az ország ne legyen biztonságos az üldözöttek számára. A nemzetközi és az uniós szabályok, de még a hazai törvények sem számítanak.
Az állam, a n?k és a szexuális b?nök
Mindennaposak a megtámadott, meger?szakolt, megvert n?kr?l szóló hírek. Az állam ma inkább számonkér?szék, mint segít? intézmények hálózata.
2014
A parlament a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés új szabályairól tárgyal. A kormányzat tényleg azt hiszi, idióták ítélkeznek a strasbourgi bíróságon?
Hamarosan dönt az Alkotmánybíróság azoknak a bíróknak a beadványáról, akik Alaptörvény-ellenesnek tartják a fogyasztói kölcsönszerz?dések visszamen?leges rendezését, valamint a bankok és az állam közötti pereket szabályozó törvényt.
2013
Nem leszünk gyarmat! Ezt üzenték a bolíviai hatóságok arra a strasbourgi állásfoglalásra, amit Tóásó El?d fogva tartásának körülményei és hosszúsága miatt a fideszes Gál Kinga képvisel? javaslatára fogadott el az Európai Parlament.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint ellentétes az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával az, ha az elítéltnek - függetlenül attól, hogy veszélyes-e a társadalomra - egyáltalán nincs esélye a szabadulásra.
A Kúria minden híreszteléssel ellentétben kimondta, hogy a devizahitel-szerz?dés semmis.
Az igazságszolgáltatás kudarca
A lehet? legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetb?l. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak min?sítette, az el?bbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához.
Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelm?en tisztázott.
2012
A kormányzat újra alkotmányos indok nélkül korlátozza a civil szervezeteket és a sajtót.
A regisztráció szükségképpen relativizálja, jelenleg az alaptörvényben nem szerepl? feltételhez köti a választójog gyakorlását, így annak bevezetése az alaptörvény módosítása nélkül nem lehetséges.
Egyre valószín?bb, hogy a Klubrádió nem tarthatja meg a frekvenciáját. Eddig látszólag nyerte a pereket, valójában azonban mind távolabb került a végleges gy?zelemt?l.
Ügyészségi statisztika jelent meg a b?nelkövet? rend?rökr?l. Csakhogy a számokat éppen az ügyészség miatt kell fenntartásokkal kezelnünk.
Ítélet született a Polt Péter kontra Kis János ügyben. A F?városi Törvényszék Polt Péter és a Legf?bb Ügyészség keresetét elutasította.
Öt év után másodfokú ítélethez közeledik a Zsanett-ügy. Kiderül, a sértettet is megilleti-e a tisztességes eljáráshoz való jog.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a talár a bírói méltóság kifejez?je, amely növeli a bíróság tekintélyét. Szabályzat készült az ítélkezésben résztvev?k megfelel? öltözetér?l.
Szíven szúrt bírói függetlenség
Nem telik el nap, hogy valaki ne tiltakozna a Cozma-ügyben hozott másodfokú ítélet ellen. Ez érthet? lehet a sértettek hozzátartozói, a sportvezet?k vagy a kézilabda-rajongók részér?l, azonban nem megengedhet? a politikusok, különösen a kormány tagjai részér?l.
Az Alkotmánybíróságnak továbbra is van mozgástere saját hatáskörének értelmezése során. Viszont ha ma sz?ken értelmezi a hatáskörét, holnap nem lesz mint értelmezni.
Alig kezd?dött el a bírósági reform, a gyakorlat máris bebizonyította, hogy van mit?l tartaniuk az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódóknak, és van alapja a Velence Bizottság kritikus véleményének. Két példa az ügyek áthelyezésére.
A beavatkozók szólásszabadsága
A Polt Péter kontra Kis János per továbbra sem az Élet és Irodalomban megjelent cikkr?l szól. A véleménynyilvánítás teljesen másfajta összefüggésben merült fel a második tárgyaláson.
Az új Btk. kilövési jogot ad bárkinek, aki azt látja, hogy valaki éjjel feltör egy üres lakást.
A büntet?ügyek szerepl?inek származása, etnikai hovatartozása egyáltalán nem befolyásolhatja az ügyek kimenetelét. Olyannyira nem, hogy a vádlottak kisebbséghez tartozása nem is lehet tárgya a bíróság ítéletének. Más szóval a bíróság a tények megállapítása során nem térhet ki az egyes résztvev?k származására. Még utalás szintjén sem.
2011
Magyarországon sok esetben a szakért?i vélemény dönti el a pert. De mi a teend?, ha a pszichológus szakért? a kötelez?en elvégzend? tesztek nélkül ad véleményt?
A Kis János-cikk miatt tartott tárgyaláson a bíró a felperesek nevében megjelent ügyészek személyiségi jogait védte a sajtóval szemben, a peres felek képvisel?i a bírót védték a beavatkozókkal szemben, a szólásszabadság megvédésére márciusig várni kell.
A jogszer?en, de erkölcstelenül viselked? ügyvéd nem az ügyvédségr?l, hanem magáról állít ki bizonyítványt. Nem jó, ha a kamara bírálja el, hogy az ügyvéd a szabadidejében morálisan elfogadhatóan viselkedik-e.
A Budapesti Rend?r-f?kapitányság arra hivatkozással nem fizeti ki a kirendelt véd?k díját, hogy a költségvetési egyensúly megtartása mindenkinek közös érdeke.
A cégjogi szabályokat is elérte a törvénymódosítási áradat. A hullámok itt is maguk alá sodorják a szerz?dési szabadságot és a szerzett jogok védelmét.
Gyurcsány Ferenc sajátos módját választotta a védekezésnek: személyeskedik és támad. Ha az ügyészség felül a provokációnak, könnyen kizárási ok merülhet fel az eljáró ügyészekkel szemben.
Az állam 1991-ben már egyszer belenyúlt a kölcsönszerz?désekbe. Az akkori körülmények tanulságul szolgálnak a végtörlesztés következményeinek megítélésekor.
Újabb fontos állomásához érkezhet a hazai büntet?jogi szabályozás. Az új drogstratégia a vádlott bizonyítási kötelezettségét is felveti.
Az egyháztörvény valóban egyedülálló Európában. Nemcsak a diszkrimináció tilalmát és a szabad vallásgyakorlás jogát sérti, hanem a hatékony jogorvoslathoz való jogot is.
Az újságírók forrásainak védelméb?l az új sajtótörvénnyel alig maradt valami. A Brokernet-ügyben eljáró f?hadnagy arra figyelmeztette az információit titokban tartó Bodoky Tamás újságírót, hogy hamis tanúzás miatt szabadságvesztés jár. Pedig a vallomás megtagadása nem is b?ncselekmény.
A tervezett munkaügyi szabályok nemcsak a védelmi id?szak alatt könnyítik meg a felmondást, hanem bármikor. A munkáltató sokkal kisebb kockázatot vállal a munkavállaló jogellenes kirúgásával, mint a munkavállaló egy munkaügyi per megindításával.
Az 1991-es Farkas Helga-ügyben csak az biztos, hogy nem húsz év az elévülési id?. De hogy mennyi, azt egy jogalkotói mulasztás miatt csak tippelni lehet.
A kormányok a polgári perek gyorsítására tett intézkedésekkel újra és újra ugyanabba a hibába esnek. Most a kiemelt perek lesznek gyorsabbak, minden más ügy lassul.
Ugyanazon a napon két ügyben is elmarasztalta a strasbourgi bíróság a magyar államot. A magyar hatóságok reakcióiból úgy t?nik, a "függetlenségi harc" elérte Magyarország és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolatát.
Csenge ügye rámutat arra, hogy milyen az, ha a kórház hibázik, nem hajlandó fizetni, a bírósági eljárás elhúzódik, és mindezzel a károsult család jár rosszul.
Amikor az ügyintéz? a százoldalas aktából tizenhét oldal lemásolását engedi meg az ügyvédnek.
Jöv?re csak akkor fordulhatunk Alkotmánybírósághoz, ha már megsértették a jogainkat. Ráadásul több száz olyan indítvány fekszik az Alkotmánybíróság asztalán, amelyet az új alaptörvény értelmében arra nem jogosult személy terjesztett el?. Lesz-e visszamen?leges hatálya az Alkotmánybírósághoz fordulás korlátozásának?
Ha egy magáncégnek vastag megbízási díjért dolgozom és ezzel összefüggésben megvernek, akkor közfeladatot ellátó személynek min?sülök. Ha egy büntet?ügyben közpénzen rászorulókat védek, akkor nem közfeladatot látok el.
Szikinger István, a széls?jobb által gy?lölt alkotmányjogász, ügyvéd védi Budaházy Györgyöt a mostanra bírósági szakba ért Magyarok Nyilai-ügyben. Úgy látszik, a széls?jobb h?se a börtönb?l már alkalmasnak tartja a cigányok jogaiért következetesen kiálló embert arra, hogy korrekt, tisztességes munkát végezzen.
Ártatlan áldozatok, óriási népharag, b?nbak-keresés, ?rizetbe vétel, szabadlábra helyezés, kártérítési igények. A vörösiszap-katasztrófa és a West Balkán-ügy vizsgálata szinte azonos forgatókönyv alapján zajlik, és a sor most a hatóságok közrehatásának kérdésével folytatódik.
Heteken belül megszülethet az a törvény, amely kötelez?vé teszi a bíróságoknak, hogy saját ítéleteiket semmissé nyilvánítsák. Pedig az ítéletek semmisségi törvény nélkül is felülvizsgálhatók lennének.
A gyógyszertárak m?ködésének új szabályai a tulajdonosok és a gyógyszerészek háborújához vagy békés jogszabály-kerüléshez vezethet. A változtatás nem a gyógyszerészek érdekeltségét és befolyását növeli, hanem az adminisztrációs költségeket.
2010
Farkas Péter után Földesi-Szabó László is úgy gondolta, hogy a bíró nélküle is ki tudja hirdetni az ítéletet. Ne higgyük, hogy a bírók tehetetlenek az utolsó tárgyalásról távozó vádlottakkal szemben.
Úgy t?nik, végre joger?sen befejez?dött a magyar igazságszolgáltatás legkínosabb ügye. 8 évvel a móri bankrablást követ?en a bankfiókban lév?k közül egyedül életben lév? Weiszdorn Róbert életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. Az igazság kiderült, mégis maradtak elvarratlan szálak.
Szinte minden hónapban megjelenik egy jogellenesen nyilvánosságra kerül? irat valamelyik büntet?ügyben. A kiszivárogtatások általában b?ncselekményt valósítanak meg. Ezeknek a b?ncselekményeknek a felderítési aránya 0 százalék.
A bírósági ügyekben sokszor nem ugyanaz a bíró hozza meg az ítéletet, mint aki az els? tárgyalást megnyitotta. Az egyik megyei bíróságon idén májusban befejezett perben 5 bíró is eljárt els? fokon. Ki dönt a bírócserér?l és miért?
A kormánybiztos szerint a MAL Zrt. tulajdonosai magánvagyonukból fizessék a kártérítést, miközben egy kormányhatározat szerint a cég a károkozó.
Pocsék üzenete van annak, ha egy állami felügyelet alá került cég nem tesz eleget a bíróság által megállapított fizetési kötelezettségének.
Manapság gyakran szólnak a hírek tárgyalásról kés? vagy engedély nélkül eltávozó, néha nem megfelel? állapotban megjelen? ügyvédekr?l és egész napos perbeszédekr?l. Sokszor nehéz megítélni, hogy az ügyvéd pusztán faragatlan, esetleg reklámozza magát, vagy csak minden törvényes eszközt igénybe vesz ügyfele érdekében.
A bírósági ügykezelést is elérték a digitális technika kihívásai. Nézzük meg, hogyan reagálnak a bíróságok az olyan megoldásokra, amelyek könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik az eljárást.
A jogszabályt átírják, az autót nem
Az okmányirodákat sokan el?ször akkor keresik fel, amikor használt gépkocsit vesznek. A feleknek ugyanis rövid id?n belül be kell jelenteniük a hatóságnál a tulajdonos-változást. Ebben az eljárásban állítják ki az új törzskönyvet és írhatják át a forgalmi engedélyt is. Ha a vev? felkeresi az okmányirodát, joggal várja el, hogy ügyét szakszer?en és egyben rugalmasan intézzék el. Lássuk, hogy megy a gépkocsi-átírás egy Pest megyei okmányirodában.
Az ítéletek interneten történ? közzététele 2007. július elsejét?l kötelez?. Az err?l rendelkez? törvény azonban több kivételt is megállapít, így például nem kell feltölteni az ítéletet akkor, ha az ügyben valamelyik ítél?tábla vagy a Legfels?bb Bíróság nem járt el. Így viszont az ítéletek többsége, köztük közérdekl?désre számot tartó ítéletek sem ismerhet?k meg.
A büntet?ügyeket mindig nagy sajtóérdekl?dés kíséri. Ez teljesen érthet?. Viszont a nyomozóhatóságok által kiadott közlemények gyakran nem nyújtanak elegend? információt a közvélemény számára, így sokszor megszólalnak a hivatalos szervek vezet?i is.
Ha valaki bírósághoz fordul, hogy jogának érvényt szerezzen, jelent?s bírósági költségekkel kell számolnia. Az illetéket, a szakért?i díjat, a tanúk megjelenésének díját általában az el?legezi, aki pert indított. Ha a fél rossz anyagi körülmények között él, költségmentességet igényelhet a bíróságtól. Ez azonban egyre nehezebb.
King Arthur: A királyotok vagyok!
Woman: Én ugyan nem szavaztam rád!
King Arthur: Királyra nem is szavaznak!
Woman: Hát akkor hogy' lettél király?
King Arthur: A Tavak Királyn?je - a napfény megcsillant aranykelmébe burkolt karján, magasba emelte a tó mélyéb?l a Szent Szablyát, jelképezvén, hogy Isten akaratából én, Arthur legyek annak hordozója. Ezért vagyok a királyotok!
Dennis: Ide hallgass! Egy vízben hancúrozó és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma fel?l. A legfels?bb végrehajtó hatalommal csak tömegek ruházhatnak fel bárkit is, és nem egy kis n?cske a vízirevüb?l!
(Monty Python: Gyalog Galopp)